Egy fölösleges ember élete II. rész

Hadas Miklós, Zeke Gyula (Szerk.): Egy fölösleges ember élete. Beszélgetések Vázsonyi Vilmossal. Budapest, Balassi Kiadó, 2012. jegyzet folytatása (kezdete lásd: http://www.kelemenagnes.blogspot.hu/2012/06/egy-folosleges-ember-elete.html)

·         Eichmann letartóztatása-> pozitív érzés V. V. ban Izrael iránt. „Ott volt először bennem az az érzés, hogy mostantól fogva visszaütünk. „Hogy nem vagyok tökéletesen egyedül a bánatommal, hanem van egy megszervezett erő, amelyik ebben a kérdésben nem ismer tréfát. És hogy van igazság a földön.” 268. o.

·         Vázsonyi Endre (Vázsonyi Jenő fia)

o   Budapest folyóirat

o   Az Ujság

o   ő fordította le magyarra Rémusz bácsi meséit

o   Dégner, a pesti kispolgár c ciklusa: megírja az újlipótvárosi zsidó miliőt

·         Vázsonyi Bálint zenetörténész: érdeme Dohnányi Ernő rehabilitálása a kommunista Mo-n. Ő érte el, h a Szófia u. csücskét elnevezzék Dohnányiról.

·         Johnston: The Austrian Mind c könyve! (1972)-> Bécs hullám, Közép-Európa hullám

·         1982 magyar emigránsok nyilatkozata a lengyel Solidarnosc mellett-> az Irodalmi Újság reprintjében lehet elérni. Kendi Péter, Karády Viktor, Kovács András és V. V. szervezték, V. V. szerezte az aláírások nagy részét, de nem az ő szövege a nyilatkozat. Aláírták pl.: Solti György, Szent-Györgyi Albert, Wigner Jenő.

·         a cionisták hasznáról: „Tudom, hogy nyugodtan lehetek dekadens, mert vannak izomzsidók is, vagyis nekem nem kell az egész zsidóságot reprezentálnom.” 328. o. -> „Nekem is nagy szükségem van rájuk, személy szerint. Nem feltétlenül a cionistákra, de az izomzsidókra mindenképpen ahhoz, hogy nyugodtan lehessek nyamvadt zsidó, amihez viszont feltétlenül ragaszkodom. Hogy fejzsidó lehessek, és semmiképpen sem izomzsidó.” 329. o.

·         Max Nordau fordított-gúla elmélete (miszerint az a baj a diaszpóra-beli zsidósággal, h csupa nyeszlett értelmiségből áll, nincs meg a normális gúla, mert túl kevés köztük a paraszt és a fizikai munkás) V. V. szerint hülyeség. Szerinte ahol nem fordított a gúla, azt úgy hívják, h harmadik világ…

·         „a 20. század arról is szól, hogy a Jóisten nem avatkozott be.” 331. o.

·         Szabolcsi Miklósról: amikor Carter tető alá hozta Camp Davidet „Szabolcsi Miklós azt a komédiát játszotta, hogy szörnyű, hogy az imperialisták már megint sikereket érnek el. […] Később, amikor már szabad volt, Szabolcsi visszatalált a zsidósághoz.” 333. o.

·         Samson Rafael Hirsch-> kultúrortodoxia: tudni kell mindent a szekularizált kultúráról is

·         az id. V. V. miniszteri kinevezésekor 1917ben IV. Károly király külön engedélyével csak az Ószövetségre történt (a miniszterek alapesetben az egész Bibliára esküdtek)

·         az 1917es őszi nagyünnepekre az id. V. V. odacsődítette a sajtót J

·         Vázsonyi János családjában abból állt a vallási élet, h hosszúnapkor elvitte a kis Vilmost a Dohányba. Egy csomó ünnepre ortodox családokhoz küldte a gyereket, h ismerje meg a hagyományt. De tartották a karácsonyt is!

·         „én úgy értékelem negyvennégy-negyvenötöt, hogy az az egész magyar zsidóság számára Isten elvesztését jelentette” 341. o.

·         Kertész Imre Sorstalanságáról: „emblematikus, helyes és fontos, hogy ez a nemzetközi elismerést kapott, mert itt valóban a magyar zsidóság sorsáról van szó. Az első, aki ez ellen most persze tiltakozna, az író lenne maga, aki ugye nem szeret reprezentatív pozícióba kerülni, és az élet iróniája, hogy most aztán végképp reprezentatív pozícióba került.” 342. o.

·         a magyar zsidóság annyira ragaszkodott a magyar kultúrához, h a túlélők többsége nem ment el még Auschwitz után sem. ez a mégis-magyarság megerősítést kapott ötvenhattal.

·         „A tény, hogy a nemzet és a nép emelkedett szelleme, Rákosi, Gerő, Révai és Farkas Mihály rémuralma után az ötvenhatos forradalom szédületes napjaiban az antiszemitizmus legkisebb rezdüléseit is elutasította, számomra ismét, ha rövid időre is, de hazát adott. Én ötvenhatnak köszönhetem, hogy egész életemben magyarnak is vallhattam magam.” 343. o.

·         SZEM=Szabadság-Emberség-Magyarság: a Szent-György Albert által vezetett és legitimált németellenes értelmiségi és diák- ellenálló mozgalom a II. VH alatt. Vázsonyi János volt az egyik legfontosabb politikai szereplője a mozgalomnak, gyakorlatilag az egész polgári Demokrata Pártot alárendelte a mozgalomnak, bevitte oda.

·         Szent-Györgyi Albertről: otthon többször látta a kis V. V. „a legszebb színű két szemet életemben férfin őrajta láttam. Csodálatos, világoskék szeme volt…”

·         a halottak között is különbséget tevő antiszemitizmus: a Vértanúk terén volt egy emlékmű a kommün 590 civil áldozatának nevével. Mivel 15-20 %-a zsidó volt, az ő neveiket a német megszállás alatt 44-ben lekaparták az emlékműről. „később az egész emlékművet eltávolították, a Szabadság térre viszont odatették azt az orosz emlékművet, hazugság követte a hazugságot, történelemhamísítás a történelemhamisítást, ez egy ilyen ország, ugye.” 353. o.

·         amikor az ember Mozartot v Bachot hallgat: „Akkor az az érzésed, mintha nem is lett volna a Soa. Akkor az az érzésed, hogy a szépséggel fel tudod függeszteni az egésznek a borzalmát.” 389. o.

·         „Mert nyilvánvaló, hogy ha ilyen szépséget látsz, akkor az univerzum egy percre rendben van.” 389. o.

Zeke Gyula utószava

·         neki elmesélte V. V., h az id. V. V. coitus közben, merev taggal halt meg. Ebben az a kiábrándító, h Vázsonyiné memoárjából kiderül, h ő nem volt ott a badeni szanatóriumban, amikor a férje meghalt, tehát ezek szerint épp a felesége csalása közben halt meg az id. V. V.

·         az ifj. V. V.ról: „A zsidóságát sorscsapásként élte meg, ám büszkeséggel és méltósággal viselte.” 396. o.

·         „naponta megivott kávéinak száma csak Kosztolányiéhoz volt hasonlítható” J 397. o.

Zeke Gyula nekrológja A Gare del’Esten címmel a litera.hu-n olvasható.